Fizika és kémia órák a legizgalmasabb tantárgyak közé tartoztak általános iskolában, pláne akkor, ha a tanár vette a fáradtságot és érdekfeszítő kísérletekkel igyekezett a diák fejébe verni a felhajtóerő, a lúgos kémhatás vagy éppen egy kémiai egyenlet jelentését. Akinek szerencséje volt, látta ezeket a kísérleteket, aki nem, annak most összeszedtünk néhány háztartási jelenséget.

A tojás esete az ecettel

Az ecet, mint univerzális háztartási tisztítószer erejét korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, de hogy ezt szemléltessük, bemutatunk egy tesztet. A kísérlethez nem kell más, csak egy tojás, egy pohár és ecet. Tedd a tojást a pohárba, önts rá ecetet úgy, hogy a tojást ellepje, majd hagyd állni 24 óráig! Az ecet egyből "lecsap" a tojásra, egy nap elteltével pedig a tojás héjából semmi nem marad, a tojás maga rugalmas és puha lesz.

Magyarázat: A tojáshéj, a mészkőhöz hasonlóan, kalcium-karbonátot (CaCO3) tartalmaz, ami az ecet hatására elkezd feloldódni, oldódás közben pedig szén-dioxid buborékok keletkeznek, a héj idővel teljesen feloldódik. Ami megmarad, az a finom, flexibilis és nyúlós membrán, ami a tojást egybetartja.

Környezetbarát áramforrás

A jelenségre biztosan sokan emlékeznek fizikaóráról, csak azok kedvéért írjuk le, akik esetleg nem hallottak volna arról, hogy a burgonya nemcsak ételként, de elemként is megállja a helyét, akár egy héten át kitart. A zöld elemhez nem kell több, mint cink-és rézelektródák és egy főtt krumpli. 

Ha a krumpli nem tetszik, választhatod a citrusféléket is, a mobil vagy épp az mp3-lejátszó is feltölthető egy kosár naranccsal! Nézd meg hogy!

Pénzérme megmentése

Az alábbi kísérlet inkább csak érdekes, mint hasznos, de soha nem lehet tudni, mikor jön jól. Egy tányér vízből vajon hogyan lehet kihalászni egy pénzérmét anélkül, hogy vizes legyen a kezünk? Ahogy az a videóból is kiderül, a megoldáshoz nem kell más csak egy pohár és egy mécses.

Tedd a mécsest a vízbe, gyújtsd meg, majd az égő mécsest fedd le az üvegpohárral! Alig telik bele kis idő, a pohár elkezdni "felszívni" a vizet, az érmét pedig könnyűszerrel ki lehet szedni a tányérból. 

A pattogatott kukorica fizikája

Te tudtad, hogy csak az ép kukoricaszem pattog ki? Egy egyszerű kísérlettel bebizonyították, hogy a fogóval picit megrongált szemek nem robbannak fel. Mi erre a magyarázat?

A popcorn azért robban fel, mert melegítés hatására a belsejében található nedvesség gőz formájában távozni akar, a héj azonban egy darabig ellenáll. A kukorica belsejében található keményítő időközben kocsonyás állagúvá változik, s amikor a szem körülbelül 180 C fokon felrobban, a zselés állagú keményítőből a víz egy szempillantás alatt elpárolog, s megkapjuk a popcornt. A megrongált kukoricaszem nem pattog ki, ezzel ugyanis nem keletkezik a kukoricaszemben nyomás.

A narancs úsztatása

Érdekes jelenség, hogy a hámozatlan narancs úszik a vízen, míg a pucolt narancs lesüllyed. Vajon mi magyarázza ezt? Egyszerű! A narancshéjon megtapadó levegőbuborékoknak köszönhetően marad fenn. 

olvasson tovább »

A tojásos feladványunk után megérkezett a következő talány: vajon minek köszönhető, hogy a pucolatlan narancs a víz színén marad, míg héj nélkül a gyümölcs lesüllyed?

olvasson tovább »

Mindenkinek vannak halovány emlékei az általános iskolai fizikaórákról. Tegyük egy kicsit próbára ezt a tudást: az égő papírdarab hatására miért zuhan az üvegbe a tojás, vajon milyen fizikai törvényszerűséget rejt az alábbi videó:

olvasson tovább »