Víztorony, mint lakás: kivitelezhető?

2010.07.21

A bürokrácia útvesztője után, amit múlt héten a dunai lakhatósággal kapcsolatban küzdöttünk végig, most az extrém életvitel magasságait céloztuk meg: hogyan tehetünk szert egy víztoronylakásra.

hirdetés

Hol találok eladó víztornyot?

Víztoronyban lakni mondhatnánk, hogy kiváltság, de inkább kuriózum. Lánczi András, a Víztorony Baráti Kör alapítója, egyben virtuális víztoronygyűjtő meglátása szerint, víztornyot vásárolni viszonylag egyedi esetnek számít, olyannyira, hogy a víztoronyból átalakított lakások előbb felbukkannak az ingatlanpiacon, mint maguk az eladó víztornyok. Víztoronylakások vannak a fővárosban, például a Gyáli úton, a XVI. kerületben, Lánczi András tud egyről Palotabozsokon is.

A víztoronyépületek vásárlásával több gond is van - folytatja szakértőnk -, például túl kicsi, túl nagy, túl romos és sokszor az is előfordul, hogy esetleg használják és nem eladó. Személyes kedvence például a margitszigeti víztorony, amiben kilátó működik jelenleg, és határozottan nem eladó, sőt várhatóan nem is lesz az soha. Egy víztoronylakáshoz nagyon sok türelem, idő és elszántság kell, nem beszélve arról, hogy a klasszikus épített víztornyok több évtizedesek - minimum - és legtöbbjük jelenleg romos állapotban van.

Megkérdeztük a hivatalt

A IX. kerületi Önkormányzat Építésügyi Hatósági Csoportnál kopogtattunk a következő kérdésünkkel: vajon milyen engedélyeket kell beszerezni ahhoz, ha már vásároltunk egy víztornyot, és lakni is szeretnénk benne. Garamvölgyi Ernő, a hatósági csoport vezetője megfogalmazásában, jogszerűen azt lehet megtudni az Építésügyi Hatóságtól, hogy az átalakítás, amit végezni szeretnénk, engedélyköteles-e. Ebben az esetben sem - mint a lakóhajóknál sem - egyetlen hatóság engedélyére lesz majd szükség. Arra a kérdésre, hogy milyen hatóságokat kell végigjárni és főleg milyen sorrendben, arra Garamvölgyi Ernő azt a fölvilágosítást adta, hogy az átalakítás tervezőjének kell gondosodnia ezekről és neki kell beszereznie a szükséges információkat.

Annak idején a Gyáli úton lévő víztorony átalakítása rendkívülinek számított, de mára már "se híre se hamva". Lakói a lakásfunkción túl másra nem használják- emlékszik vissza a hatósági csoport vezetője -, így éppen olyan, mint bármely másik lakás.

Írott és íratlan törvények szerint

A víztornyok lakásra való alkalmassá tételéhez, azaz a más funkcióra való átépítéshez az Építéshatósági szakhatósági engedélyeket fog igényelni. Hogy pontosan milyeneket, azt a 193/2009. Kormányrendelet (az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről) szabályozza és ismerteti.

Ez azt jelenti, hogy akár szakember az ember, akár nem, ugyanúgy hatóságól hatóságig végig kell talpalnia minden egyes hivatalt. De való igaz, hogy kisebb átalakítások esetében sincs ez talán másként. Ha régebbi, vagy alapvetően más funkciójú épületet szeretnénk átalakítani, akkor is ugyanezt az utat kell végig járni.

A hivatali út pedig csak egy mellékvágánya a víztoronylakáshoz vezető rögös útnak. Bár már eddig is elég sok buktatót mutattunk, az épület, és aktuális állapota alapvetően meghatározza, hogy milyen átalakításra lesz alkalmas. Vásárlás előtt nem pénzkidobás a megfelelő mennyiségű szakemberrel, például statikussal, megvizsgáltatni a víztornyot, hiába a gázsi biztosan több százezer forintra fog rúgni. Az átalakítás során a beépítendő válaszfalak miatt súlytöbblet lesz, amit az épületnek el kell bírnia. Épületgépészetileg pedig a komfortossá tételhez szükséges vízvezeték, villamoshálózat és távközlési vezetékek, rendszerek kiépítése is lényeges. Fontos szempont a szigetelés-szigetelhetőség, fűtés kialakítása, melyekhez mind külön szakértőt, szakembert kellene hívni, akik arra az egy kérdésre fogják tudni megadni a választ, hogy megéri-e megvenni az épületet. Minden szakhatósági engedély beszerzését pedig csak ez után érdemes egyáltalán elkezdeni.