Enyém a vár, tied a lekvár -  lehet a mottója a mindenki által utált zajos szomszédnak, vagy annak az építtető cégnek, aki nemtörődöm módon papírfalakat komponált két lakás közé. Kevés annál őrjítőbb dolog van, mint a folyamatos zajongás, kimeríthetetlen csörömpölés, üvöltözés vagy szűnni nem akaró kutyacsaholás. Ha a költözés nem alternatíva, megoldást jelenthet az utólagos hangszigetelés, ami a közhiedelemmel ellentétben nem annyira  a tojástartó tálca alkalmazását jelenti.

Márkus Miklós akusztikust, a FONOR Kft. vezetőjeként kértük fel szakértőnek, aki kevésbé látja reménytelennek és kiélezettnek ezt a felállást, mint a laikus, szenvedő alanyok.  Hozzávetőlegesen három csoportot lehet megnevezni, melyek a zajos szomszéd-jelenség hátterében állhatnak. Egyrészről a nem megfelelő vastagságú és hanggátlású falazat. Másrészről lehetséges, hogy túl alacsony az alapzaj szintje a lakásban, ami miatt az egyéb zajokat sokkal zavaróbbnak érzékeljük. Harmadrészről pedig extrém hangos vagy idegesítő  (tehát tényleg zajos) tevékenységet végző falszomszéddal van dolgunk.

Papírvékony falak esete

Alapvetően költségoptimalizálási szempont - kezdi Márkus Miklós, hogy eltűnik az anyag a falból. Jellemzően új építésű lakóparkoknál és persze az örökzöld témát szolgáltató panellakásokban figyelhető meg, hogy a szomszéd bármely rezdülését könnyedén és erőlködés nélkül nyomon lehet követni. Az épületek tervezésénél a tervdokumentációnak része kellene, hogy legyen az akusztikai tervezés, mely arra szolgál, hogy a létesítmény a környezetében ne  okozzon káros zajhatást és teljesítse (többek között) az épületen belüli épületakusztikai előírásokat. Sajnos gyakorlattá nőtte ki magát, hogy ezt kevéssé kéri számon a hatóság, tehát hiányozni is szokott. Ezzel párhuzamosan pedig létezik egy műszaki leírás is, mely fűtéstől a burkolatig, átfogón taglalja a felhasznált anyagok tulajdonságait. Persze egy tervben lévő háznál a 30 cm vastag téglákból tervezett falazatról nem tudni előre és látatlanban, hogy milyen lesz. Nem is beszélve arról, hogy az építőiparban is léteznek úgy nevezett ökölszabályok, melyek szerint alkalmaznak bevált dolgokat és anyagokat - sajnos attól függetlenül, hogy azok a jó vagy a rossz megoldást képviselik-e. Példaként szakértőnk a homlokzati  falazóanyagokat  említette meg, amit  lakáselválasztó falazatként is gyakran használnak, pedig egyáltalán nem rendelkeznek megfelelő hangszigetelő tulajdonságokkal. Alapvetés, hogy a hőszigetelésre alkalmas anyagokat nem szabad összekeverni azokkal, amik  hangszigetelésre valók.

Ha túl nagy a csend, az a baj

Létezik egy másik arca is az új építésű társasházak hangszigetelésének. Furcsamód túl jól sikerültek, már ami a külvilágtól való elszeparálást illeti. A legvacakabb műanyag nyílászáró is képes sokkal jobban ellátni ugyanis ezt a feladatott, mint a 20-30 évvel ezelőttiek, így az alapzaj lényegesen alacsonyabb lesz, akár 20 dB alatti is. Így bár az előírt 51 decibeles követelménynek megfelel a beépített lakáselválasztó épületszerkezet, az áthallás - tehát ami átszűrődik a szomszédtól - sokkalta markánsabb lesz. Ez az 51 dB-es követelmény, az úgynevezett súlyozott léghanggátlási szám - mely sok összetevőből áll, azt jelenti konyhanyelven, hogy a szomszéd által keltett zajszint nálunk nagyjából ennyivel lesz kevesebb. (Tehát mondjuk  a hűtő búgása, ami 40 dB, nem fogja zavarni a fal másik oldalán lakókat.) Egy zajosabb környezetben kevésbé tűnik fel egy bekapcsolt halk rádió, hiszen más zajok, például az utcazaj, amit általánosnak érzünk, elnyomják. Az utólagos szigetelés - mint az már köztudott, lényegesen bonyolultabb és egyben költségesebb is. Amennyiben az épületszerkezet teljesíti a vonatkozó követelményeket, de alacsony az alapzaj a lakásban, a  nagyobb áthallás miatti plusz költségeket a lakók megpróbálhatják ráterhelni a kivitelezőre, de nagy eséllyel saját zsebből kell majd megfinanszírozni. Akusztikai méréssel ugyan bizonyítható, az elválasztó épületszerkezet hangszigetelése nem felel meg az előírt szabványértéknek. Egy ilyen vizsgálat átlagosan 60-80 ezer forint összegre rúghat.

Mások élete avagy mi folyik a falon túl?

Az abszolút kibírhatatlan szomszédot elég könnyű ábrázolni. Ő a hobbi esztergályos, aki szeret kiabálni, hangosan TV-t nézni és lövöldözős, autós játékokkal játszani. Valamint rendelkezik minimum egy olyan gyermekkel, aki borzasztó hamisan gyakorol a zongorán, esetleg a vadászkürtön. Vajon van megoldás erre a folyamatosan érkező és sokrétű zajra, vagy inkább  meneküljünk el?

Márkus Miklós találkozott számtalan olyan esettel, amikor a túl zajos szomszéd gyakorlatilag nem hang- hanem csak képzavar volt. Egy esetben a feldúlt néni arra panaszkodott, hogy szomszédja vasgolyókat mos a mosógépben. Természetesen nem talált bizonyításra a dolog. Azért mindannyian találkoztunk már vad szomszédokkal, a felettem lévő lakásban történetesen egy éjszakai varrónő lakott hónapokig. Judit, aki  szinte már kilátástalan helyzetbe került, megpróbált tenni a zajos szomszédok ellen.  "Hat évi albérlet után költözhettem be saját tulajdonú kis lakásomba. Boldogságom azonban a lakásban eltöltött első reggelig tartott. Szomszédaim ugyanis pontban 7-kor elkezdték ölni egymást. Szó szerint nem akartam hinni a fülemnek. Minden áthallatszott. A bazdmegolás, a velőtrázó ordítás, a családi ebéd....sorolhatnám. És bár megrendeltem egy 300 ezer forintos hangszigetelést a közös falra, mit sem érnek a drága panelek, azóta is minden áthallatszik. A napi programról pedig állandóan gondoskodnak, ha éppen nem vitáznak, akkor a kisgyerek visít, vagy a három véreb ugat. A lakásom élhetetlen. Elegem van."

Koránt sem ritka Zsófi esete sem. "...ő szembe szomszéd volt, és egy utca választott el minket, de valami akusztikus folyosónak köszönhetően, ha dugott, mintha az én agyamban tette volna. És sokszor dugott akkoriban. Azóta leharcolt lett picit, de hát a fénykorát végighallgattam."

A jó, a rossz és a csúf

Jó és rossz megoldások is akadnak bőséggel.  Rossz megoldás klasszikus esete a tojástartó és hungarocell falra ragasztása. Ennél kicsivel profibb megoldásként kínálnak falra ragasztható kész termékként  - amilyet Judit is vásárolt - hangszigetelő paneleket, melyekkel ugyan ennyi csak a probléma, hogy a falra kell közvetlenül ragasztani. Ez azért nem  jó megoldás, mert az esetek nagy részében csak a fal tömegét növelnék meg, ehhez azonban nem elég nehezek. Tehát hanggátló hatásuk is csak ennyiben fejti ki hatását: egy kicsit vastagabb lesz a fal.

Az igazán jó megoldás az akusztikai előtétfal építése, mely egy könnyűszerkezetes épületszerkezeti megoldás, de ismeretes még szendvicsszerkezetként is az ezermesterek körében. Ennek lényege, hogy az eredeti fal elé kell felhúzni egy független gipszkarton falat, mely rugalmasan kapcsolódik hozzá. A kettő között minimálisan 5, de inkább 8-10 cm-es, úgynevezett légrést kell hagyni, melyet azután lazán ki kell tölteni bármilyen szálas szigetelőanyaggal, például ásványgyapottal. A gipszkarton elemeket 2-3 rétegben átlapolva szereljük egymásra. Mindegy, hogy a előtétfalat a fal melyik oldalára szereljük, a zajos szomszédhoz vagy magunkhoz, mert egyformán kifejti a hatását. Annyi hátulütője van, hogy a helyiség alapterület fogja kb. 10 cm vastagságban csökkenteni.

Ez a független akusztikai előtét fal sokkal többet tud segíteni a zajos környezeti ártalmak csökkentésében, mint gondolnánk. Megfelelő vastagságban és rétegrendben hangstúdió szigetelésére is alkalmas, tehát a ha a szomszéd a billentyűs hangszerek szerelmese, ez a szigetelési eljárás jelentősen, (meglévő falszerkezet függvényében) akár 20-25 dB javulást is eredményezhet.Természeten azon is fog múlni, hogy a jelenlegi falszerkezet mennyire rossz.

Érdemes-e belefogni saját magunk? Szakértőnk szerint túl sok buktatója lehet, gipszkartonos ismereteket mindenképpen igényel a művelet. A konnektorok helyét, az ablak és ajtónyílásokat helyesen kell  felmérni, a beépített bútorok pedig rettenetesen megdrágíthatják és megnehezíthetik a falak beépítését. Azonban, ha bonyodalmak nélkül csak a meglévő fal elé kell építeni az előtétfalat, az anyagköltség 5-7 ezer forint négyzetméterenként, míg, ha szakember végzi ugyanezt, az ár 9 ezer forint négyzetméterenként, melyben a takarítás, a szaktudás, a rétegenkénti festés is benne foglaltatik - ráadásul a valóban profi cégek garanciát vállalnak a munka eredményességére az adott költségkereten belül. Természetesen a felülről jövő zajok esetében is segítséget tud nyújtani - álmennyezetként. Bár 10 nm-nyi falfelületen szinte duplájába is kerülhet a hangszigetelés ilyenformán, szakértőnk azt javasolja, inkább forduljunk hozzáértő céghez, szakemberhez. Végül is a nyugalmunk forog kockán.

Kapcsolódó cikkek

• Átverés lehet a gyorsszerviz
• Infrafűtés: tisztább, gazdaságosabb, egészségesebb
• Ha húz a cúg: szigetelés
• A nedvesedés szociológiája
• Leleplezzük az ingatlanbiznisz trükkjeit
• Megéri átverni a fogyasztókat?