A téli hónapok kétségtelenül legköltségesebb vonzata a lakás melegen tartása. Azon felül, hogy toronymagas ár- és alacsony elégedettségi színvonal jellemzi a magyar távfűtés- és gázszolgáltatást, sok esetben a lakóház egyéb természetű problémája is nehezíti az optimális hőérzet elérését.

A 2005-ös Háztartásstatisztikai évkönyv felmérése alapján a magyar háztartások az alábbi fűtési módozatokkal üzemelnek: távfűtéssel 17, 7%, gázfűtéssel 58,5% és egyéb technológiával 23,8%, mely zömével fa és széntüzelésű vagy árammal üzemelő, kevesebb az olajkályha és még kevesebb az újrahasznosított energiát használó.

Problémakosár

A távfűtés hátrányai a lakossági felhasználók szemszögéből egyértelmű: drága. Egy átlagos , másfél szobás, azaz 54 négyzetméteres lakás havi költsége a téli hónapokban 30-34 ezer forint a melegvíz-szolgáltatással együtt - melyhez viszonyítva a magyar átlagkereset 120,800 forintos összeg -, jól látszik, hogy bizony az egynegyed részét teszi ki. Holott a legtöbben, akik ezt a szolgáltatást veszik igénybe, közel sem ilyen jövedelemmel rendelkeznek. A távhővel fűteni kényszerülők jelentős részénél a hőszabályozás kérdése egyáltalán nincs megoldva, a túlfűtést szellőztetéssel próbálják kompenzálni, az alulfűtést pedig a lakógyűlésen igyekeznek demonstrálni látványos akciókkal. Az elnyűtt nyílászárók és ósdi fűtésrendszerek csak még tovább rontják ezt az állapotot. Az ár/érték arány sajnos nincs egálban.

Ugyanez elmondható a gázzal fűtő háztartásokról is, hiszen a gáz ára évről évre emelkedik, az Orosz –Ukrán huzavona ismét borzolja a fogyasztók idegeit, még akkor is, ha a távhővel rendelkezőknél körülbelül 23%-kal kevesebbet költöttek eddig a szolgáltatásra. A gázpiac teljes liberalizációjával az árat júliustól a kisfogyasztók részére maximalizálták.

Jogos a kérdésfelvetés: tehetünk-e valamit otthonunk melegéért, vagy teljes a kiszolgáltatottság a monopóliumot élvező szolgáltatókkal szemben?

Alternatívák

Az állam által nyújtott segítség kétirányú, rövid, illetve hosszú távú megoldást kínál. Távhő- és gázár-támogatás igénylehető, ez évben 63 milliárd forint költségvetési összeg erejéig, mellyel az 57 és 99 750 Ft közötti havi jövedelemmel rendelkezők élhetnek. Ez persze az alap problémát nem oldja meg. A 2001-ben indult, és azóta feltételeiben sokat módosult Panelprogram keretében lehetővé válik a szigetelés- és , nyílászárócsere, valamint a fűtés-szabályozás. A bekerülési összeg minimum 50%-a önköltséges. Zöldáram- és zöld fűtés pedig minimum 25%-os vissza nem térítendő állami támogatást kaphat, a támogatás mértéke maximálisan 1 millió forint. Bővebben itt.

Érdemes belevágni?

Valódi, hosszú távú megoldást az eddigiektől eltérő technológiát felhasználó rendszerek jelentenének. A központi rendszerről való leválással létrehozhatunk teljesen egyedi fűtést is.  Ezek általában elektromos áramot vagy ökogázt használnak fel. Nem olcsó mulatság azonban megújuló energiát szolgáltató eszközt - napkollektort vagy szélturbinát telepíteni -, a biogázhoz pedig „mikroreaktor” szükséges. Ellenben csökkenthető a kiszolgáltatottság és nem utolsósorban a havi rezsiköltség is, méghozzá jelentős arányban.

Mennyibe kerül a modernizálás?

Panellakások és társasházak részére napkollektorok telepítése javasolható, mely a lakószám függvényében körülbelül 600 ezer forint lakásonként. Ezzel részben a fűtés, vagy melegvíz-ellátás helyettesíthető. Teljes egészében nem váltható ki ugyan a hőtáv szolgáltatása, azonban 80%-ban  képes mentesíteni a háztartások havi kiadását.

Egyedi otthonok, családi házak részére szélturbina és napkollektor együttes telepítésével, felszerelésével már van lehetőség a központi rendszertől való teljes függetlenedésnek. Alapárban 3 millió forint a fejlesztés összege, ennyi kell a teljes fűtés és melegvíz-szolgáltatás lecseréléséhez. A teljes egészében függetlenedni kívánók ennél jóval borsosabb árat kell, hogy fizessenek, mely a Natúr Energia Kft. szakemberének becslése szerint, és állami támogatások, hozzájárulások nélkül  10-12 millió forintba is kerülhet.

Mint láthatjuk, a fejlesztések kis léptékben meglehetősen nagy összeget tesznek ki, állami fejlesztési tervre lenne szükség ahhoz, hogy a hőerőművek a hagyományos fosszilis (szén, gáz, kőolaj) forrásokról áttérjenek a megújuló, vagy szemét égető adta energiák hasznosítására. Ezzel szemben látványos előrelépés nem tapasztalható, állítólag az energia tárolásával kapcsolatos problémák miatt.