Tizenhét embert kérdeztem, tudja-e mi fán terem a jegyzőkönyv, mikor és hogyan kell azt kitölteni? A válaszadók bizonytalansága egyértelmű volt, sokan a panaszkönyvvel keverték össze, megint mások a hatósági eljárás részének hitték; mindössze négyen tudták biztosan, mire jó a jegyzőkönyv. Mi ezúttal is Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértőt kértük meg, világosítson fel minket a témában.

A jegyzőkönyv, mint a vásárló rendelkezésére álló jogeszköz pontos ismerete és helyes kitöltése azért nagyon fontos, mert panaszosként ez az egyetlen lehetőségünk, hogy szavatossági jogainkat érvényesítsük, ha szükséges, hatósági ellenőrzést indítsunk.

Jegyzőkönyvet minden olyan esetben fel kell venni, amikor szavatossági, vagy jótállási jogainkat akarjuk érvényesíteni. Ez természetesen csak abban az esetben valósulhat meg, ha még nem futottunk ki a jótállási/szavatossági időből, és fel tudjuk mutatni a vásárlást igazoló nyugtát, vagy jótállási jegyet. A jegyzőkönyv felvétele minden szavatossági/jótállási körbe tartozó reklamáció esetében kötelező, akkor is, ha a terméket egyenesen a szervizbe visszük. A javításra vagy bevizsgálásra átvett termékeket csak átvételi elismervény fejében szabad átadni, ennek jegyzőkönyvezése kötelező.

A panaszos lehetőségei - sorrendben

Szavatossági panasz esetén tetszés szerint kérhetjük a hibás termék kijavítását vagy kicserélését (a cserét akkor is kérhetjük, ha a termék javítható), de ha együtt tudunk élni a termék hibájával, árengedményt is kérhetünk. Amennyiben a gyártó/forgalmazó ezeket az igényeket nem tudja teljesíteni, úgy elállhatunk a szerződéstől, és visszakérhetjük pénzünket. Amennyiben a gyártó/fogyasztó nem tudja a helyszínen a jegyzőkönyv felvételekor megítélni, hogyan tud teljesíteni, úgy a jogszabály az irányadó, ami kimondja: a jegyzőkönyv felvételétől számítva, három napja van a gyártónak arra, hogy a panaszunkat orvosolja.

Aki esetleg fellapozná a jegyzőkönyvet szabályozó rendeletet, az olvashat egy tizenöt napos határidőről is, ami kimondja, hogy a gyártónak/forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a javítást, kicserélést tizenöt napon belül megoldja. Ez a határidő azonban csak irányadó, amennyiben ez a fogyasztónak kényelmetlen, illetve kellemetlenséget okoz – például, mert négygyerekes családanyaként két hétre nem tudja nélkülözni mosógépét -, akkor ezt a jegyzőkönyvbe le kell írni. Ha a határidőt nem tudják teljesíteni, a fogyasztó kérhet azonnali cserét, vagy elállhat a szerződéstől.

Hasonlóképpen rögzíteni kell a gyártó mindennemű ígéretét; például, ha a gyártó hét napos határidőt ígér, akkor az az időpont lesz a kötelező, ami a jegyzőkönyve bekerül. 

A jegyzőkönyv kitöltéséről

A jegyzőkönyv kitöltése előtt érdemes elolvasni a jegyzőkönyv alján található jogszabályi hivatkozást – ez részletes leírja, milyen igényeink lehetnek.

Fontos, hogy a jegyzőkönyvet magunk töltsük ki, illetve mielőtt aláírnánk, alaposan átolvassuk. Erre azért van szükség, mert már megesett, hogy az eladó mást írt a jegyzőkönyvbe, mint amiben a panaszossal szóban megállapodott.

A hiba leírásakor érdemes a részletekre is kitérni, például arra, hogy az adott berendezést ki üzemelte be (a szakembert akár nevesíteni is lehet).

A jegyzőkönyv egy példánya a fogyasztót illeti, a későbbiekben ezzel tudja bizonyítani, hogy reklamált, de azt is, hogy pontosan mit ígértek neki a boltban.

Kapcsolódó cikkek

• A piaci vásárlás veszélyeiről
• A leértékelés buktatói
• "Nem javítható! Nincs hozzá alkatrész!"
• Elvesztettem a számlát!
• Az olcsó termék és a szavatosság
• Segítség, rossz égőt vettem
• Borfogyasztói jogok és kötelességek