A cúg, vagyis a léghuzat télen rendkívül haszontalan és káros jelenség, melynek folyománya a fűtésszámla irracionális megemelkedése, és a szűnni nem akaró fázás.  Orvoslásképp néhány könnyen és drágán, valamint nehezebben és olcsón megvalósítható megoldási javaslattal járulunk hozzá a szigetelés problematikájához. 

Csináld magad !

Lesley, a ’8ker’ blogger már december elején felvetette a DIY (csináld magad) szigetelés lehetőségeit, melyet a cúg következtében megugró fűtésszámla kivédése ihletett. Javaslata szerint az Ökoszolgálat Alapítvány házi praktikáival lehet viszonylag olcsón és tartósan megoldani a nyílászárók hiányosságait. Az Ökoszolgálat felhívása szerint, a háztartási energiafelhasználást - melynek közel 60-70%-át a fűtésteszi ki, s melynek jelentős, majdnem 20%-a pocsékba megy a nem megfelelő szigetelés miatt -, egy előképzettséget egyáltalán nem igénylő módszer segítségével önerőből is lehet normalizálni.  A módszer lényege, hogy az ajtó vagy ablakkeretbe nútot marunk egy speciális géppel, majd egy szilikon alapú szigetelőanyagot illesztünk a hézagba. Ennek segítségével hosszú távú és 1-2 év alatt megtérülő szigeteléssel láthatjuk el nyílászáróinkat, ami nem mellesleg saját kezünk munkáját dicséri.  Pontos teendőkről, illetve a gép bérléséről közelebbit az alapítvány honlapján lehet olvasni.

Így kell elképzelni:

Szigetelj önállóan!

A saját kezű, de mégis félprofi módszernek nevezhető eljárás után folytassuk a sort egy teljes mértékben amatőr, és maximálisan alacsony költségvetésű projekttel.  Ma már senki nem esik kétségbe - az információs társadalom tagjaként -, ha valamit el kell intézni. Rövid kutatás után bárki rátalálhat az Ezermester fórum lelkes posztolójára Lali bátyóra, aki az s.k. szigeteléssel kapcsolatban a következő tanácsokkal látja el barkácsolni vágyó társait:

„Én az öntapadós szivacs csíkoknál nem tudok olcsóbbat és talán jobbat sem ajánlani utólagos szigeteléshez. Még akkor is, ha szinte évente újra kell cserélni ragasztani a szivacs csíkokat. Szóval először fel kellene mérni, hogy mekkorák azok a hézagok, amit tömíteni szeretnénk. Ennek függvényében kellene választani habcsíkot. Én az egész laza szerkezetű, könnyen összenyomhatót részesítem előnyben, ami nem öntapadó papír csíkra van ragasztva, hanem magán a szivacson van az öntapadó réteg, amit egy celofáncsík véd. Azért ezt, mert nem mindegy hogy be is tudjuk e csukni az ablakot, ha felragasztottuk a szivacsot vagy nem. A ragasztás sikerének két titka van, a tiszta száraz és pormentes felület, ami nem túl hideg, és az hogy nem szabad (egy kicsit sem!) nyújtani a szivacs csíkot ragasztás közben.”

Megkérdeztük a profikat is

Ennek ellenére tény, hogy egy komplett és teljes körű megoldáshoz csak dekonstruktív szemlélettel lehet közelíteni a célorientált végeredmény érdekében, ezért a végső állomás csak és kizárólag a megfáradt nyílászárók cseréje lehet. Amit - gondolhatja a laikus - télen ésszerűtlen és nonszensz véghezvinni. E gondolatmenet ellenpontozásaképpen kerestük fel a Korrektablak Kft. munkatársát, Schonk Attilát, aki korrekt válaszokkal szolgált, hogy eloszlassa e népi hiedelmet. Télen igen is van értelme az ablakcserének, mert egy kétfős szakember gárda egyetlen nap alatt teljes egészében elvégzi a feladatot. Kétfajta PUR-habbal dolgoznak, téli, illetve nyári változattal, melyből a hideg időre szabott (téli) változattal mínusz 15 fokig lehet dolgozni. Ha azt vesszük, hogy egy ablak kivétele és betétele nem tart tovább maximum 2 óránál, és ha az ablakokat egymás után cserélik ki, akkor valószínűsíthető, hogy a lakás sem fog kihűlni teljesen – tájékoztat Schonk Attila, aki inkább a műanyag ablakkeretet választásár buzdítaná a vásárlókat. A műanyag változatnak sokkal jobb a hőszigetelése, UV szűrővel és stabilizátorokkal látják el, melynek köszönhetően 20-30 év a valós élettartama. Ezzel szemben a hagyományos, fából készült ablakkeretek - bár sokkal szebbek - folyamatos kezelést igényelnek, ár/érték arányban a fa sokkal drágább, és macerásabb is. Ugyanakkor vannak, akik ennek ellenére is ragaszkodnak a fához. Tapasztalatai szerint  a vásárlók 65%-a választja inkább a műanyagot.

A  cúg-mentes műanyag ablakeret keresztmetszete ekképp fest:

Mennyibe kerül?

Kezdjük a legdrágább, de legbiztosabb megoldással. Az ablakok teljes cseréje átlagosan és ablakonként 40 ezer forinttal számolva, mindennel együtt egy lakásra 300 ezer forintra rúg. Egy nap alatt elkészül, és ezt követően hosszú évekre biztosítja a megfelelő szigetelést. Az Ökoszolgálat Alapítvány által javasolt módszerhez először is a speciális gép bérlése 4 napra 6000 forint, a szilikon szigetelőcsík métere pedig 160 forint. Ablakonként körülbelül 5,5 méterrel kell számolni, ha a teljes kerületet nézzük, az ingyenesen letölthető oktatófilm alapján erre nem is lesz szükség. Barkács módszerrel pedig szintén az ablakonkénti 5,5 méteres átlagkerületre számolhatunk méterenkénti 800 forintot.

Végeredményben hosszú vagy rövidtávú tervek és a pénztárca aktuális állása szerint érdemes belevágni, de annyi bizonyos, hogy amit a szigetelésre költünk, az a fűtésszámlából meg fog térülni, nem is beszélve a kényelmi szempontokról.

Kapcsolódó cikkek

• Az ablakpárkány kanapévá változik
• Konyhakert az ablakpárkányon
• Infrafűtés 2: Megtudtuk a pontos árát
• Infrafűtés: tisztább, gazdaságosabb, egészségesebb
• Fűtés, gázos helyzetek helyett