Nemrégiben élénk vita bontakozott ki arról, hogy a panellakásokban egyáltalán hozzá lehet-e nyúlni a falakhoz. Hozzá nem értő laikusok végeláthatatlan csatározása és ellentmondást nem tűrő axiómái helyett megkérdeztük a szakértőket arról, hogyan és mit lehet bontani, átalakítani a panellakásokon belül.

Mint azt több statikus és építész is megerősítette a panellakások falainak megbolygatása előtt mindenképpen statikus szakvéleményét kell kikérni. Gyakorlatilag minden ház és minden lakás egyedi eset, ezért nehéz általános érvényű szabályokat és eljárásokat megfogalmazni. Éppen ezért nem is volt könnyű olyan szakembereket találni, akik vállalták, hogy néhány tudnivalót ezen túl is elmondanak.

Noha abban mindenki egyetértett, hogy a fő probléma a teherviselés és az egész épületet érintő merevség kérdése, Somogyi István okleveles építőmérnök, az SB Építésziroda Kft. munkatársa megkeresésünkre reagálva bővebben is kifejtette a problémát.

„A panelházak esetében a panelek függőleges csatlakozásainál a vasbeton panelekből kinyúló betonvasak az egyes paneleket gyakorlatilag úgy kapcsolják össze, mint ahogy egy zipp-zár záródik, és ezeket a csomópontokat csak az összeillesztést követően betonozták ki. Ezt úgy lehet elképzelni, mint a lapra szerelt bútor esetét. A födémek általában nem teljes hosszukban fekszenek föl a falakon, hanem fogakkal kapcsolódnak a falakhoz - de hogy hány ilyen fog van, és pontosan hol helyezkednek el, az már nem általánosítható.”

A panelházak esetében tehát minden mindennel összefügg, a vékonyabb, lakáson belüli válaszfalak is szerepet játszanak a teherviselésben, ezért minden esetben meg kell vizsgálni, hogy mekkora nyílást lehet vágni az érintett falon. „Egy átadó ablak természetesen nagyobb eséllyel kivitelezhető, mint egy ajtónyílás, vagy esetleg két szomszédos lakás összenyitása.  Általában – de persze ez is statikai vizsgálatot igényel – a fal középső mezőjében lehet elhelyezni a nyílásokat, a fal szélén egyáltalában nem. Jó megoldás lehet, ha a kivágott nyílást acélkerettel erősítik meg, ez javíthat a helyzeten, de az eredeti teherviselést ez sem állítja helyre teljesen. Szerencsére ezekben a szerkezetekben van annyi tartalék, hogy a kisebb beavatkozásokat ezért elviseljék. De mindenképpen leszögezhetjük, hogy ez költséges megoldás, ugyanis a hagyományos véséses technológiák szóba sem jöhetnek, mindenképpen valamilyen vágásos technológiát kell alkalmazni, aminek helyszíni kivitelezése a beépítendő nyílászáró értékének akár tízszerese is lehet.„

Arra a kérdésünkre, hogy mi módon lehet egy panelház egészét vizsgálni, Somogyi István így válaszolt: „Azon túl, hogy meg kell vizsgálni a ház egészét – még azt is, hogy mikor épült az érintett épület – ilyen beavatkozás esetén az minimumnak tekintendő, hogy a lakás alatt és fölött elhelyezkedő lakásokat is meg kell nézni legalább két-két szinten, sőt ugyanígy az átalakításra váró lakás melletti lakásokat is.”

Fraknói András a Homefull Kft. cégvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a határoló falakat nem, a vékonyabb, 6-8 cm vastag falakat szakember segítségével meg lehet bontani. „Ha csak nyílásról van szó, az statikus segítségével vastagabb falak esetén is megoldható, de a födémhez ilyen szempontból sem lehet hozzányúlni, tehát egymás fölötti lakásokat panelházban nem lehet egybenyitni.” A statikus szerepét a falbontás, vagy átalakítás esetén abból a szempontból is kihangsúlyozta, hogy mekkora darabokban lehet kiszedni egy arra kiszemelt falrészt. „A panellakásokban kizárólag vágni szabad a falat, kiverni nem. És többek között azért fontos, hogy mekkora darabokban vágják ki az adott falrészt, mert ilyenkor a födém terhelését szintén számításba kell venni.”

A falbontás kérdésköre mellett Somogyi István felhívta a figyelmet egy kevésbé köztudott tényre is: „Ezeket a házakat műpadlóval tervezték eredetileg. Manapság minden gond nélkül raknak le járólapokat a panellakásokba, és egyáltalán nem veszik figyelembe, hogy ez a súly is módosíthatja a terhelést. Általában úgy tervezték meg a lakásokat, hogy a terhelést tekintve a teljes födémfelületen egyszerre négyzetméterenként kb. két felnőtt ember állhasson – azaz 150 kg/négyzetméter hasznos terhelést bírjon a födém (nyilván a szükséges biztonságot ráhagyva)-, és a jóval nehezebb járólapok, na meg az ehhez szükséges ragasztóanyag miatt ez a mennyiség jelentősen megváltozhat, akár 120 kg/négyzetméterre is módosulhat. Ezek a plusz terhelések rontják a födém dinamikai tulajdonságait, és így hajlamosabb lesz például a gyerekek ugrándozásának hatására megremegni.”

Kapcsolódó cikkek

• Átalakítás panelra szabva
• Legdrágább panelek